Az ember, hétmilliárd másik ember között is egyedül van, s éppen úgy fél a haláltól, a betegségtől, a fájdalomtól, pontosan ugyanúgy keresi a megváltást, a hitet, a boldogságot, mint kétezer évvel ezelőtt. Éppen csak nehezebben találja meg.
Sokan vannak körülöttünk olyanok, akik egy különös, visszatérő álom, egy reinkarnációs hipnózis során előbújó emlék, vagy egy súlyos baleset után átélt halál közeli élmény hatására megváltoznak. Hinni kezdik, hogy van élet az élet után, hogy lépteinket angyalok őrzik és, hogy legfőbb dolgunk megtudni milyen feladat miatt születtünk meg a földre. A módosult tudatállapotokban: álmodáskor, halál közeli pillanatokban, hipnózis, mély relaxáció, vagy meditáció során, a megtapasztalt élményeket az emberek többsége valamiféle odaátról érkező misztikus, ezoterikus üzenetként él át. Hatásukra szemléletük, életfelfogásuk gyökeresen megváltozik. Vannak kutatók azonban, akik ezeket a jelenségeket megpróbálják tudományosan magyarázni.
...
... ... ... ...
// ]]>
... ...//
// ]]>
Álmok
Az agykutatás legújabb feltételezései szerint az álmodáskor keletkező elektromos hullámok stabilizálják az idegsejtek napközben képződött egyedi receptorait, újraprogramozva a fontos agyi idegpályák egyéni tulajdonságait. Egyes agykutatók szerint az álom feladata éppen az, hogy fenntartsa az emberek közti pszichológiai különbségeket. Vagyis az álmok egyéniségünk őrzői.
A leghíresebb pszichológusok valamennyien foglalkoztak az álom jelenségével, így Freud is, aki szerint az álomban a tudattalan ösztönén jelzi igényeit. Az álomtartalom mögött kisgyermekkori élmény húzódik, amelyet egy aktuális élmény hív elő. Freud tanítványai a hatalmi ösztönt, a kriminalitást, illetve a születési traumát tartották meghatározó álomélménynek. Ferenczi Sándor azt állította, hogy az ember méhen belüli fejlődése megismétli az őstengerben megjelenő egysejtű fejlődését.
A nemzetközi hírű magyar pszichológus azt gondolta, hogy miután az őstengeri lét volt az igazi ősnyugalom, az ember álmaiban oda vágyik vissza. Szondi Lipót mindezt kiegészítette a családi tudattalan fogalmával, és azt mondta, hogy az egyes ember a személyes emléknyomokon túl rendelkezik ősei emlékeivel is, álmaiban ezek is megjelennek. Jung szerint az álom nem más, mint a tudattalan megnyilvánulása, amely mindig kiegyenlítődésre törekszik. Mikor ébren vagyunk, tudatunk alkalmazkodik a környezethez, szocializálódik, elnyomva ezzel énünk azon részét, melyek a tudatosan kialakított életbe nem férnek bele. Az elnyomott tudatalatti az álmon keresztül hozza felszínre elfojtott tulajdonságainkat, így kompenzálva a tudatos dolgokat.
Halál közeli élmények
A kérdéssel foglalkozó tudósok szerint a különös észleléseket az agyban a fájdalom hatására felszabaduló endorfin nevű hormon okozza. Egy kísérletben betegekkel speciális oxigén-szén-dioxid keveréket lélegeztettek be. Az ilyen módon megváltoztatott tudatállapotban a betegek úgy látták lelkük a testük fölött lebeg. Sokan vannak, akik a halál közeli élménybeszámolók mögött egyfajta hallucinációt, az oxigén nélkül maradt agy vízióit vélik felfedezni. Nagyon sok tudóst izgat ez a feltételezés. Dr. Melvin Morse amerikai gyerekgyógyászt is foglalkoztatta ez a lehetőség, ezért tudományos kontroll alatt vizsgálta újraélesztett gyerekek agyának működését. Mérte a vércukor, vérgáz értékeket, EEG-t csinált és bebizonyította, hogy az életbe visszatért gyerekek beszámolói nem magyarázhatók agyuk működésének változásával.
Tapasztalatok előző életekről
A kvantumfizikával foglakozó tudósok feltételezik, hogy az atomok mélyén, az atommag és az elektronok között sok millió kilobyte információ tárolására elegendő tér van. A tudósok feltételezik, hogy az itt tárolt információ tömeg, amit az emberek tudatnak hívnak, folyamatosan bővül. A születés előtt is létezett és a halál után sem szűnik meg. Térben és időben éppoly végtelen, mint az internet, ahonnan módosult tudatállapotokban, például hipnózis során ezek az információk előhívhatók. A reinkarnáció létezését tagadók legfőbb érve az, hogy a világ népessége egyre nő, s az előző életekről szóló tanítások számszakilag nem stimmelnek. Mások, a tudat rejtélyeiben járatos szkeptikusok szerint, az emberi agy különös dolgokra képes. Hipnózis alatt az ember testén égési hólyagok keletkezhetnek, hőhatás nélkül, vérzést és fájdalmat lehet csillapítani gyógyszerek nélkül, épp így reinkarnációs emlékeknek tűnő álmokat is elő lehet hívni a tudat rejtekéből.
A lélek molekula elmélete
Sok agykutató hisz a "pszichogén" létezésében. Az elmélet szerint éppen úgy, ahogyan képességeinket és testi jellegzetességünket, családunk ősi emlékeit is örököljük a pszichogén, - a lélek molekula segítségével. Más pszichológusok szerint, ha egy terapeuta páciensénél bántalmazásról szeretne hallani, könnyen felszínre kerülhet efféle régi emlék. Ugyanígy, ha megelőző életek után kutatunk, azokat fogjuk megtalálni, ám mindez nem más, mint emlékezetcsalódás. Néhány kutató a kollektív tudattalannal, mások a szuggesztió erejével magyarázzák a reinkarnációs emlékeket. Minden érvre számtalan ellenérv felel. Így hát bizonyítékokat keresni fölösleges. Az elmélet, mely szerint az ember új testben, más időpontban, más helyen visszatér a földre, miután meghalt hit kérdése.
