A Csendes-óceánon egy kicsin sziget, mely napjainkban is hordoz egy rejtélyt magában. Vajon egy letűnt kultúra emléke vagy ennél misztikusabb dolgot rejtenek a Húsvét-sziget kőszobrai….?
1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel. Az angol Cook kapitány, a nagy hajós 50 évvel később jutott el a szigetre. Legénységének egyik tagja, egy hawaii tengerész értette a szigetlakók nyelvét, ugyanis polinézül beszéltek, akárcsak ő. A szigetlakók elmondták, hogy ők a szoborfaragók leszármazottai. Legendáik szerint 22 emberöltővel korábban Hota Matua törzsfőnök vezette őket a szigetre.
...
...
...
...
...
//-->
...
...
Az érdekesség csak az, hogy ezen egyszerű körülmények között élő emberek, közel 900 ilyen szobrot épített, amelyek között még 8 tonna súlyúak is akadnak. A szigetlakók azt vallják, hogy a szobrokat egy természetfeletti erő, az ő szavuk szerint a "Mana" mozgatta. Vannak olyanok, mint pl. Thor Heyerdahl norvég régész, aki szerint az első telepesek erre a szigetre keletről, az inkák előtti Dél-Amerikából érkeztek, tutajaikon magukkal hozva az édesburgonyát, a gyékényt, mely nagy bőségben terem a Húsvét-sziget krátertavai körül, valamint a kőfaragás mesterségét. Ki tudja igaza lehet-e a régésznek…?
Mivel a Húsvét-szigeten nem készültek írásos feljegyzések, a szájhagyomány és a benne rögzített kultúra minden halálesettel tovább homályosult. Bár a szigeten számos, piktogramokkal telerótt, faragott fatáblát találtak, jeleiket eddig még nem tudták megfejteni. 1888-ban Chile annektálta a szigetet. A jobb élelmiszer, és orvosi ellátás eredményeként a Húsvét-sziget népe fennmaradt, hogy lássa, szigete a modern világ egyik nagy talánya lett…
Az eddigi elképzelés szerint a szobrokat fektetve, fagörgőkön szállították a kőbányából a felállítási helyükre. Ezzel szemben Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem antropológusa azon az állásponton van, hogy a régészeti bizonyítékok nem támogatják a sziget lakóinak erdőpusztítását. Szerinte magához a szállításhoz nem is volt szükség fára, mivel a moaikat álló helyzetben, billegtetve mozgatták, mint egy nagy bútordarabot. Ennek bizonyítására a régészek egy hajóépítő cég segítségével megépítették az egyik szobor 3 méter magas, 5 tonna súlyú betonmodelljét. A kutatók eleinte nem tudták, hogyan mozgassák ezt a monstrumot, de néhány napos próbálgatás után kikerekedett egy megoldás. Egy 18 emberből álló csapatnak három kenderkötéllel és ütemes "heave-ho" kántálással sikerült sétálásra bírni a szobrot.
Olyanok is akadnak, akik a Bibliára hagyatkozva a félig ember, félig isteni származású lényeknek tulajdonítják a szobrokat. Szerintük e lények nemcsak a mondák világához tartoznak: valóban létezett a nefilimek faja, az emberi történelemnek legalább két időszakában döntő szerepet játszottak, és tevékenységük nyomai a mai napig láthatók a Föld különböző pontjain, így a Húsvét-szigeten is.
Napjaink tudományos kutatása további elméleteket hozott létre, hogy miként is jöttek létre ezen szobrok. A turisták ezreit mindenesetre, vonzza ez az "isten háta mögötti" hely.
