Kétszázezer évvel ezelőtt élt Kínában egy hatalmas emberszabású majom, vagy előember, - ebben a tudósok máig nem tudtak megegyezni - amely 2.5-3.5 méter magas lehetett és mindenevő volt...
A legutóbbi időben a kínai tudósok nagyon intenzíven keresik a titokzatos "vadembert". 1981 augusztusában megalakult a Kínai Vadember Előfordulását Kutató Társaság, amelyet maga a Kínai Tudományos Társaság hozott létre. A társaság tevékenysége elsősorban a Himalája magas hegyeire összpontosult.
Jetiszőr-mintákat gyűjtöttek számos helyről, továbbá 30-tól 48 cm-es hosszúságig terjedő lábnyomokat is rögzítettek. A legnagyobb lábnyomot Sennungcsijában találta meg egy expedíció, méghozzá egy olyan szakaszon, ahol 31 gigászi méretű emberi lábnyomnak tűnő nyomot sikerült követni. A 2.68 méteres lépéstávolságból kiszámították, hogy a nyomok tulajdonosának magassága 3.3 méter magasnak kellett lennie. Találtak még többek között ágakból font, 100-150 kg teherbíró képességű "fészkeket" is. A fészkeket hordó fák törzsén és a fészkekben hosszú, rozsdavörös szőrszálakra bukkantak.
...
...
...
...
...
//-->
...
...
A Fudani Egyetem tudósai megállapították róluk, hogy valamilyen magasabb rendű főemlőstől származnak, amelyet a tudomány egyenlőre még nem ismer. Érdekes a Kelet-Kínai Egyetem biológusprofesszorának, Cao Han-minnek a megállapítása is: a szőrszálak alaktanilag az emberi hajhoz állnak a legközelebb. A jeti összképe az emberre és az emberszabású majomra is emlékeztet, viselkedésében azonban inkább állati jellegű és csak artikulálatlan hangokat hallat. Sohasem figyelték meg, hogy akár a legegyszerűbb eszközöket is használta volna. Csupán köveket dobál a gyanútlan szemtanúkra.
Mindezek ellenére azok a vadászok, akik láttak már jetit, azt mondták, hogy azért nem tudták lelőni, mert volt benne valami túlságosan emberi. Magányosan élnek, csak ritkán észleltek párt, illetve nőstényt a kicsinyével. Mindenevő: különféle erdei termésekkel, bogyókkal táplálkozik de ha éhes, akár megöli a baribált, azt a hatalmas medvét is.
Kanadában Sasquatchnak, az Egyesült Államokban Big Footnak, Oroszországban Almának nevezik, de mindenhol ugyanaz a hatalmas, szőrös, majomszerű lény rejtőzik meg a név mögött. Barna, vagy fehér szőrzetű, a Himaláján a hó alól kaparja ki a téplálékát, ami főként gyökerekből áll, de Charles Stonor kutatásainak köszönhetően bizonyítani tudjuk, hogy a jeti mindenevő. 1957-ben William Roe Kanadából így írta körül ezt a lényt:
"Tetőtől talpig ezüstös végű szürkés barna szőr fedte. Ahogy közelebb jött, a melléből láttam, hogy nőnemű, a felsőteste mégsem olyan, mint egy nőé.
Vállától csípőjéig egyformán széles alkatú volt. Karjai sokkal vastagabbak voltak egy férfi karjainál és hosszabbak is, majdnem a térdéig értek. A lábai is arányosabban nagyobbak voltak egy férfi lábainál. Amikor lépkedett, a sarkával érintette a talajt és láthattam talpán a szürkésbarna bőrét, vagy irháját. Feje hátul sokkal magasabb volt, mint elől. A szőr, amely csupán arca egyes részeit hagyta szabadon a száj, a fülek és az orr körül, ugyanolyan mértékben tette hasonlóvá állathoz, mint emberhez. A szőre sehol sem volt két centinél hosszabb.
Fülei olyan formájúak voltak, mint az emberéi, ám szeme kicsi és fekete volt, mint egy medvéé. Nyaka szintén nem emberi volt, vastagabb és rövidebb, mint amilyet eddig bármely embernél láttam."
Több ízben is leírták már - többek között a kíváló tudós, V. A. Havlov is -, hogy egy jetit fogságba ejtettek, de a későbbiek során a helybéliek kifejezett kérésére mindig szabadon engedték őket. A falusiak szerint ezek a lények párokban élnek és semmiféle veszélyt nem jelentenek az emberre nézve...
Mi is tulajdonképpen a jeti, ez a hatalmas, szőrös majomszerű lény? Egyesek úgy magyarázzák, hogy ez a lény az ősi Kínában élt gigantopithecus leszármazottja, míg mások azt állítják, hogy itt nem másról, mint a neandervölgyi ősemberek egy továbbfejlődött típusáról van szó, amelyeket a cro-magnoniak űztek ki Európa területéről. Ezt a teóriát látszanak alátámasztani Myra Shackley kutatásai, amelyek folyamán Mongóliában ennek az ősembernek a használati tárgyait tárták fel. Természetesen az a lehetőség is fenn áll, hogy a jeti az első értelmes humanoid típusú életforma, mely a Földön kialakult.
Valószínűleg mi is így néznénk ki, ha a földönkívüliek nem avatkoztak volna bele génsebészettel az emberiség természetes evolúciós folyamatába. Sőt, még merészebb hipotézisek is léteznek, miszerint a jeti nem földi eredetű, hanem földönkívüli lények hozták őket magukkal bolygónkra. Elképzelhető lenne ugyanis, hogy ezeket a lényeket egy számukra fontos bolygóról telepítették ki a Földre. A kanadai indiánok állítása szerint is az általuk "őrült medvéknek" nevezett lényeket az "égen repülő korongokból dobálták ki.
Élnek másfajta, kevésbé ismert - esetlegesen földönkívüli eredettel bíró - lények is a Földön. Jó példa ezekre az ASS, a förtelmes mocsári iszaplény is, melyet az 1960-70-es években észleltek először Ohio környékén. Ez a lény a mocsarakban él, két-három méter magas, pikkelyes bőrű, világító zöld, vagy piros szemű és szokatlanul hosszú karjai vannak. Rendkívül fürge és női sikításhoz hasonló hangokat hallat.
Egy tipikus észlelés Nyugat-Virginiából: az eset 1960 októberében történt, mikoris W. C. Priestley a Monongahela Nemzeti Parkban autózott. Egyszercsak váratlanul leállt a kocsijának a motorja: ekkor pillantotta meg a szörnyet. Tőle balra állt az út mentén és "hosszú szőre felfelé meredt." Barátjainak egy csoportja előtte hajtott az úton egy busszal, majd amikor észrevették, hogy Priestley nincsen mögöttük, visszafordultak, hogy megnézzék mi a baj. "Nem tudom meddig ültem ott, míg a fiúknak hiányozni kezdtem és visszajöttek a busszal oda, ahol voltam. Úgy tűnt, a szörny nagyon félt a busztól, mert leengedte a szőrét - amely addig végig az égnek állt - s mihelyt ezt megtette, a motor újra beindult. Nem mondtam el a fiúknak, hogy mit láttam. A dolog eliramodott, amikor a busz megállt." Ezután az autója rendbe jött, de egy kis idő múlva másodszor is ugyanúgy leállt. "Láthattam a motorháztető alól kirepülő szikrákat, mintha az autónak valami komoly baja lett volna. És egészen biztos, hogy az út mellett ott állt a szörny. A biztosítékok teljesen kiégtek a kocsiban." A busz megint visszajött és a szörny ugyanúgy viselkedve, mint az előbb, berohant az út menti erdőbe. Nagyon sok bizonyíték létezik a jeti és más szörnyek valóságosságára.
Ezek között fotók, filmek, sőt még egy jégbefagyott tetem is szerepel, melyet Ivan Sanderson és Dr. Bernard Heuvelmans vizsgált meg. Ezt később az évszázad csalásának nyilvánították, de ki tudja, a tudósok még ma sem tudták a holttest eredetiségét eldönteni, mivel az nyomtalanul eltűnt. A jeti, a förtelmes mocsári iszaplény és az ufók viselkedésük alapján kapcsolatba hozhatók egymással. A jeti például előszeretettel dobál gumiabroncsokat az emberekre, mely jelenséget már az ASS-nél is több ízben észlelték. Na persze nem ebben hasonlítanak az ufókra.
Az iszaplények például szívesen üldöznek autókat és megvan az a különleges paranormális képességük is, amellyel le tudják állítani a járművek motorját. Ez pedig már nagyon is jellemző a földönkívüli azonosítatlan repülő objektumokra is.
