A farkasember vagy vérfarkas olyan ember, akit egy átok farkassá változtatott. Ilyenkor emberi mivoltából kivetkőzve viselkedik. Legendája az emberiség egyik legősibb és legismertebb mítosza.
A farkasemberekről szóló, alakváltó történeteket megtaláljuk mindenhol, ahol a világon írott történelem létezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan területeken is találkozni párhuzamaival, ahol nem élnek farkasok (Brazíliában jaguárember, Japánban rókaember). A farkasember-mítosz eredete két forrásból táplálkozik. Egyik az ősi civilizációk vallási világa, a másik a középkori hagyomány. E kettő összemosódva alkotja napjaink vérfarkas-képét. Az állattá való átváltozásban való hit az ősi sámánizmus maradványa, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az indiánok mondái.
Kinézet:
A legtöbb ember képzeletében a farkasember egy szőrös és vérszomjas kétlábon járó szörny, habzó szájjal, vicsorog és sárga fogait csattogtatja. Ezek a tulajdonságok azonban a leírásoktól nagyon eltérnek, és mindössze a filmekben láthatjuk őket így. Az európai folklór szerint a vérfarkasok megkülönböztető jegyeket viselnek magukon emberi alakjukban is : ilyenek például az összenőtt szemöldök, a hegyes körmök, az imbolygó járás.
...
...
...
...
...
//-->
...
...
Az egyik alapvető módszer hogy megállapítsák egy emberről hogy vérfarkas, hogy vágást ejtenek a testén, és a seb belsejében szőr látszódik. Egy orosz babona szerint a vérfarkasoknak emberi alakjukban sörte nő a nyelvük alatt. A vérfarkasok állati formájának megjelenése különféle hagyományokban eltérő, jellemzően nem különbözik az átlagos farkastól, bár a legtöbb monda szerint nincsen farkuk, és emberi szemekkel és hanggal bírnak. Visszatérve emberi alakjukba, gyenge, visszahúzódó, lelki fájdalomtól gyötört emberként dokumentálták. Sok vérfarkasról szóló írás a történelem folyamán, olyan embernek írta le őket, akik melankolikusak, krónikus depressziótól szenvednek, és keserűek az általuk elkövetett bűnök miatt.
Átalakulás:
A hagyomány szerint sokféleképpen történhet. Lehet spontán (akarat nélküli) és befolyásolható módon is. A norvég hitvilág szerint mindössze képzeletben fel kell öltenünk egy farkas bőrét. Sok esetben varázsszöveget kell elmondani. Más elképzelés szerint fel kell venni egy farkas bőrét. Más esetekben a teljes bőrfelületet kell bekenni különféle mágikus kenőcsökkel. Esővizet inni egy állat lábnyomából, vagy egy korty egy elvarázsolt forrásból szintén hatékony módszerei az átváltozásnak.
Legendák:
1598-ban kietlen vad vidéken, a franciaországi Caude közelében egy 15 éves fiú borzalmasan megcsonkított, vérben úszott holtestére bukkantak. A hullán lakmározó farkaspár a tömeget látván elfutott. A férfiak őket üldözőbe vették, egy bokorban végül egy szakállas emberre bukkantak, kinek fogából emberhús lógott ki.
A félkegyelmű Jacques Rollet volt a bokrok alatt, és amikor a parasztok épp rátaláltak, akkor marcangolta a fiú holtestének darabjait. Nem lehet tudni, hogy voltak-e ott farkasok, ám a felindult férfiak képzeletében valószínűleg igen. Az azonban bizonyos, hogy Rollet farkasnak hitte magát, és téveszméje érdekében több ártatlan embert is megölt. Halálra ítélték, ám ezt megváltoztatták a Párizsi Bíróság döntése miatt. Hátralévő életében Jacques bolondok házában volt.
Más eset, mikor egy 13 éves fiú, Jean Grenier képzelte magát farkasnak, és megtámadott egy nyájat legeltető kislányt. A lány az este miatt azt hitte farkas, ezért pásztorbotjával elkergette. Később a bordeauxi bíróság a fiút börtönre ítélte. Beismerte, hogy több gyereket ölt és evett meg. Gondos vizsgálatok után kiderült, hogy az eltűnt gyerekeket Grenier ette meg, s nem volt kétséges hogy amaz farkasnak képzelte magát.
Később még Belgiumban (1916), Skóciában (1917) és egy amerikai rezervátumban (1946) véltek farkasembereket látni.
1975-ben az angliai újságok egy 17 éves, staffordi fiú megdöbbentő történetével voltak tele. A fiú, félvén attól, hogy farkasember lesz, és sok ártatlan életet kiolt, késsel ledöfte magát. Előtte még telefonált egy barátjának, ki így írja le a páratlan beszélgetést: "Azt mondta, hogy az arca és a keze színe megváltozott, hogy farkasemberré fog válni. Elhallgatott és elkezdett morogni."
Film/irodalom:
Farkasember (2010): Port.hu
Farkasember (1941): Filmkatalogus.hu
Farkasbőrben (sorozat): Filmkatalogus.hu
Egy amerikai farkasember Párizsban: Filmkatalogus.hu
Leslie L. Lawrence: A vérfarkas éjszakája (regény) Libri.hu
Karakterek:
Wendigo, az algonkin indiánok vérfarkas-szerű legendája
Remus Lupin, a Harry Potter-könyvek egyik szereplője
Fenrir Greyback, a Harry Potter-könyvek egyik szereplője
Kardfog(ú) az X-Men képregényekben /filmekben.
Jacob Black és rokonai az Alkonyat c. regényben és adaptációiban. ( Quileute törzs)
